Iharkút irtásfalu volt a Bakony közepén, Bakonyjákó közelében. Nevét is a juhar (ihar) fáról kapta. Már az Árpád-korban akott volt a település , ám később elnéptelenedett.
Az Esterházy család telepítette be újra a török idők után. Lakosainak zöme német ajkú volt, akik erdei munkából és favágásból éltek. A második világháború után egyébként is hanyatló falu (németek kitelepítése, lakosság városba húzódása) sorsát az alatta található bauxitvagyon felfedezése pecsételte meg. A teljes kitelepítés után a helyén bányagödör tátongott és vörös utakon vitték a bauxitot az óriási teherautók.
A még élő egykori iharkúti lakosok és azok leszármazottai elhatározták, hogy hajdani falujuknak emléket állítanak. Így jött létre az Iharkút emlékpark. Az egykori falu helyének közepén egy harangláb és kereszt áll. Évente egyszer az iharkútiak összegyűlnek az emlékhelyen.
Dinoszaurusz lelőhely
A település helyén létrejött hatalmas külszíni fejtések közül némelyik 50-60 méter vastagságban tárt fel kréta korú szárazföldi rétegsorokat. Ezekből az üledékekből kerültek elő az első dinoszaurusz testfosszíliák a mai Magyarország területéről.2010-re a Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE Őslénytani Tanszékének munkatársai által végzett ásatások nyomán már egy teljes szárazföldi gerinces fauna vált ismertté a lelőhelyről. Ez a bakonyi dinoszaurusz lelőhely hazánkban egyedülálló. 2000 óta a dinoszauruszok mellett egy teljes mezozoos szárazföldi gerinces faunát tártak itt fel a kutatók. A lelőhely több, korábban ismeretlen új nemmel büszkélkedhet, mint például a Hungarosaurus (páncélos dinoszaurusz), az Iharkutosuchus (növényevő krokodil), és a Bakonydraco (repülő hüllő).
Jelenleg a területen zajló rekultiváció (földmunkák, omlásveszély) miatt a lelőhely még nem látogatható.